Zöldfa Kisvendéglő és Pizzéria

Sokak szívéhez a gyomrukon keresztül visz az út, a finomságok pedig egyre csak rövidítik a távot. Gyümölcsös illatok, különleges ízek, igazi étel-ital kompozícióval készülünk ebben az élménysétában..

Érvek mellettünk:

Új ízek, friss gondolatok

9970 Szentgotthárd, Széchenyi út 8.

Nyitva az 1800-as évektől

A Zöldfa Söröző & Pizzéria hangulata exkluzív helyszínt biztosít családi és céges rendezvényeknek egyaránt. Ha szeretnél egy emlékezetes évfordulót, házasságkötést, születésnapot ünnepelni, vagy épp hétköznapodat koronáznád meg egy különleges estével, a Zöldfa téged is vár!

Zöldfa története

Zöldfa Kisvendéglő és Pizzéria a jelenlegi épületben működik az 1800-as évek óta a mai napig.

2000-01-01

Zöldfa jelene

Szentgotthárd és térségének régi meghatározó vendéglője létezik, tovább fogadja vendégeit, Zöldfa Söröző és Pizzéria étterem néven, üzletvezető Papp Ferenc személyében. Jelenlegi napokban érkező régi vendégek, betérők tájszolásból eredően használják a Sábel nevet.

1983-01-01

Zöldfa Halászcsárda

Az 1983-as években a vendégeket Zöldfa Halászcsárda név alatt várta. Lakodalmak sokasága mellett, születésnapi bulik és brigád vacsorák jellemezték a népszerű vendéglőt, kiemelve Merkli Béla helyettest, felszolgálóként ő szolgálta ki a vendégeket. Vendég visszaemlékezéséből: amigaz öreg a konyhában bontotta a disznót, addig Béla ifjabbik Sábler Imrével szolgálta ki a vendégeket. Hétvégén a tekepálya (kuglizó) udvarán lévő kerthelyiségben is volt kiszolgálás, az 1970-es években igen népszerű cigányzenével. Menüjük fő profilja a cigánypecsenye és a brassói volt, a sok egyéb kínálat mellett.

1945-01-01

Selyemgyár kultúrháza

1945 után az épület felső részében a Selyemgyár kultúrháza kapott otthont, gazdag programokkal és híres műszak bálokkal töltötték meg egy ideig. Jól felszerelt kultúrotthona lett a szentgotthárdi Selyemgyárnak, amely később beolvadt a volt Lipp féle bankban működő Kaszagyár Kultúrházba Szakmaközi Kultúrotthon néven. Nagy kerthelyiség tartozott hozzá tekepályával, amelyet jelenleg beépítettek lakásokkal. Ebben az időszakban a teke (népies szóval: kugli) rendkívül népszerű szórakozási lehetőség volt a településen, későbbiekben bitumenes pálya került kialakításra. Az idő haladt tovább lelkes sportvezetők és aktíváknak köszönhetően Textiles Sportegyesület keretében tekecsapat alakult, lelkesen és fáradhatatlanul dolgoztak a síkerekért. Zöldfa Vendéglő néven a Vas Megyei Vendéglátó Vállalat is üzemeltette, ezen egységet Molnár Gyula vezette. Nyugdíjba menetele után évtizedekig Sábler Imre üzemeltette, jó volt a konyhájuk, kiváló borokkal várták a vendégeket, sok gotthárdinak volt a törzshelye a kártyajátékokkal kitöltve, a jó kedvet Körmendről lejáró cigányzenekar biztosította.

1938-06-15

Források kutatása során került elő

hogy 1938.június 15-én a szentgotthárdi állami gimnázium érettségizett ifjúságának búcsúmulatságát a Zöldfa vendélő kerthelyiségében tartották, a zenét „Bodi” cigányzenekara szolgáltatta. Kiemelendő, hogy a jövedelmet az „Árpád” cserkészcsapat javára fordították.

1938-06-15

A tekejáték kellő üzleti vonzóerővel rendelkezik

A XIX. században a vendéglősök rájöttek arra, hogy a tekejáték kellő üzleti vonzóerővel rendelkezik, ezért a kocsmák mellé egyre többen építettek kezdetleges tekepályát, amelyeket ekkor még kuglinak neveztek. A golyót eleinte kemény földön gurították, később agyagréteggel vonták be a pályát. Anno abban az időben Szentgotthárdon a Zöldfa vendéglő melletti udvaron épült ilyen típusú fedett kuglipálya, kéziállítású, a golyóknak később vissza futót szereltek fel.

1929-09-01

Harangszó 1929.szeptember 1. számából tudjuk

hogy lelkészbeiktatás - Scherer József- történt Szentgotthárdon, a díszközgyűlést, mely a templomba folyt le, Schaberl János Zöldfa vendéglőjében száz terítékes bankett követte.

1800-01-01

Az épület rövid története

A szóban forgó épület a Széchenyi utca és József Attila utca sarkán áll, amely épületben volt a Schaberl János Zöldfa nevén működő vendéglője. Az 1800-as években sokszor használták nagyobb ünnepségek megrendezésére, és jelentős személy fogadására. Az eredeti tulajdonos Schaberl János volt, a legenda szerint a gotthárdiak csak Sábelnek ejtettek. A német kiejtésű szavakat az emberek magyarítani szerették, igy a Sábedli elnevezés a Schaberl tréfás formája volt.

Rólunk